Esterházy János életét, politikai tevékenységét, kegyetlen meghurcoltatását és vértanúságát a keresztény hit világossága ragyogtatja fel számunkra a történelem legsötétebb napjaira emlékezve. Minden ember saját, történetileg adott korához és környezetéhez kapcsolódva kell, hogy beteljesítse életfeladatát, melynek végső célja az Istennel való üdvözítő találkozás. Esterházy János számára ez a történetileg adott tér és idő a huszadik század legmegrázóbb korszakait jelentette, a környezet pedig a magyar haza földjébe helyezte és a felvidéki magyarság Trianon utáni sorsközösségét ajánlotta számára. Ő igent mondott erre az életre és felelősséggel vállalta a kor minden kihívását, a felvidéki magyarság szolgálatát és a keresztény hit hűséges védelmét. Krisztus követése jelentette számára azt a lelki iránytűt, mely mindig az igazság képviseletére szólította, és a mártírsors radikális vállalásában is a remény és az áldozatos szeretet hitvallójává tette. "Én vagyok a világ világossága. Aki követ, nem jár többé sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága" (Jn.8.12)
Dávid Zsuzsanna
|