A magyar népéletnek hosszú ideig csak a furcsaságait, egzotikus külsőségeit méltatták figyelemre. Később magyarságunk ősképét ismertük föl benne. Csak újabban kezdik méltatni az életnek azt a kultikus teljességét, azt a magasrendű humánumot, amely egyébként minden parasztkultúrának sajátja. Bálint Sándor, a magyar vallásos néprajz kiváló szegedi tudósa már régóta vizsgálja a magyar népiségnek és a keresztény kultúrának magasztos összefüggéseit. Jelen könyvének tanulmányaiban a szakrális magyar múlt, a misztikus magyar táj, a megszentelt parasztélet világát villantja meg előttünk, rámutatván azokra az ösztönzésekre, amelyek - az ősi mágikus magyarság és a katolikus kereszténység kölcsönös ihletéséből - a Sacra Hungaria kialakulásához vezettek.
|